Furmint mesterkurzus

A furmint az egyik legismertebb Kárpát-medencei fajtánk. Eredete mai napig nem tisztázott, de nagy valószínűség szerint a történelmi Magyarországon született meg, helyi szőlőfajták természetes kereszteződéséből. Kialakulásnak a pontos helye vélhetően a Tokaji borvidék volt, a legutóbbi kutatások szerint születési időpontja 1100 és 1400 közé tehető. Más vélemények szerint egy régi szerémségi fajta lenne, és a török elől a Délvidékről Tokajba menekülő borászok hozhatták a vesszőket magukkal.

Az biztos, hogy első konkrét említését a Tokaj-hegyaljai borvidéken rögzítették 1611-ben egy erdőbényei református egyházlátogatási évkönyvben. Az 1620-as években Szepsy Laczkó Máté református prédikátor fáradozott sokat, hogy az ezerjó mellett a Tokaj-hegyaljai borvidék egyik meghatározó fajtája legyen.

Késői érésű fajta, általában október második felében szüretelik. Mivel jól aszúsodó, így a tokaji aszú és más borkülönlegességek főkomponensét adja, jellemzően a házasítások legalább felét a furmint alkotja. Ma már viszont egyre többen vallják, hogy igazi arcát szárazon ismerhetjük meg, úgy tudja leginkább a termőhely adottságait a legjobb formában megszólaltatni.

Az egész régi Magyarországon elterjedt volt, de jelenléte különösen kiemelkedett Tokaj-Hegyalján, illetve Somlón és Szerémségben. Magyarországon ma közel 4000 hektár területen termesztik.

A nyolc éve létező Furmint Február után 2017-től a furmintnak van világnapja (International Furmint Day, február 1.), a magyar kormányzat pedig, azzal a céllal, hogy a fogyasztók, illetve a hazai és nemzetközi piac figyelmét felhívja ezen őshonos, magyar szőlőfajtára, a 2017-es évet a furmint évének nyilvánította.

2017 egyik legkomolyabb furmint mesterkurzusa a Furmint Február szervezőinek közreműködésével valósul meg a Bormedence rendezvényen.

A mesterkurzust Bálint László nemzetközi borakadémikus, a FurmintUSA operatív vetetője, társalapítója tartja. A kurzuson rövid bevezetőt Kézdy Dániel, a Furmint Február alapító-főszervezője tart.

A bemutatásra kerülő borok:


Laposa pince: Kőkövön furmint 2016 (Badacsony)

Weingut Gross: Furmint Gorca Reserve 2016 (Dél-Stájerország, Ausztria) – hordóminta

Weingut Gross: Furmint Gorca Reserve 2015 (Dél-Stájerország, Ausztria) – hordóminta

Vino Dvovjak: Furmint amfóra 2015 (Nagytoronya, Tokaj – Felvidék/Szlovákia)

Dukay-Sagmeister pince: Szigeti furmint 2015 (Szerémség, Délvidék)

Molnár pince: Pomerium furmint 2015 (Kürt, Felvidék)

Bott Frigyes: Furmint 2015 (Muzsla, Felvidék)

Barnabás pince: Furmint 2015 (Somló)

Györgykovács Imre: Nagy-Somlói Furmint 2014 (Somló)

Balla Géza Pincészet: Sziklabor furmint Öreg-hegy dűlő 2012 (Ménesi borvidék, Arad-hegyalja, Bánság/Erdély)

Chateau Dereszla Pincészet: Lapis furmint 2011 (Bodrogkeresztúr, Tokaj)

Béres Szőlőbirtok és Pincészet: Lőcse furmint 2008 (Erdőbénye, Tokaj)

Szent Benedek Pincészet: Szent Tamás furmint 2006 (Mád, Tokaj)

Bott Pince: Csontos édes 2016 (Tokaj)

Bott Pince: Édes szamorodni 2011 (Tokaj)

Bakator mesterkurzus

Egyike a legkiválóbb magyar szőlőfajtáknak, mely főképpen Érmelléken volt elterjedve; innen származott át a Dunántúlra, kivált Badacsonyba, s az ország egyéb borvidékeire is. Érmellékén eredeti, ott keletkezett, ősi magyar szőlőfajtának tartják. Sok helyt, főleg Erdélyben rövidítve bakarnak is nevezik.

Hajdan nagyon kedvelt magyar szőlőfajtáról van szó. Sőt egyszerre többről, mert a pinot szőlőcsaládhoz hasonlóan több fajtája ismert, így olyan variánsokkal találkozhatunk, mint fehér-, hússzínű-, tüdőszínű-, piros-, vörös-, kék- és fekete bakator. Arról még a bakatorral foglalkozó borászok között sincs egyetértés, pontosan hány fajtája is létezik, és mely nevek csupán szinonimái az egyes fajtáknak. Remélhetően a mesterkurzus végére ez is tisztázódik... Egy biztos, létezik fehérszőlő és kékszőlő bakator is.

A filoxéravész előtt kedvelt étkezési szőlő volt, melyet Németországba és Svájcba is exportáltak. Az utóbbi években kezdték újra telepíteni, s az első bemutatkozás és a fogadtatás után bizakodóak termelői. A kéknyelűhöz hasonlóan nővirágú, tehát nem önbeporzó fajtaritkaság.

AA legtöbb bakator fajta kitűnő zamatú savanykás pecsenyebor, melynek sok-sok év kell, míg kitűnő zamatja kifejlődik. A fajta alacsony mustfokkal érik, kevés cukrot termel. Mustjának és borának savtartalma közepes. Kedvező évjáratokban finom illatú, kellemes, zamatos. Alacsony termőképesség és magas termőhelyi igény jellemzi – a filoxéra után sok helyen ezért sem telepítették újra.

E korábban majdnem kihalt szőlőfajta néhány lelkes borásznak köszönhetően újra megjelent több borvidéken, immár Érmelléken túl jelen van Badacsonyban, a délvidéki Szerémségben, az erdélyi Szatmár-hegyalján, Kárpátalján és Somlón.

A mesterkurzust a bakator népszerűsítéséért fáradozó borászok által 2017 májusában alapított Bakator Szövetség alapítói, Heit Loránd (Érmellék) és Málik Zoltán (Badacsony) tartják, melyben több termelő is közreműködik.

A mesterkurzuson lesz pezsgőbor, fehérbor, narancsbor és vörösbor is, így a több, mint 10 boron keresztül egy nagyon átfogó spektrumot ismerhetnek meg az érdeklődők. Az alábbi borászok kiváló borain keresztül ismerhető meg e sokszínű fajta:


Andrási László - Somló Kincse Kézműves Pince (Somló)

Bartos István (Avasújváros, Szatmár-hegyalja, Partium/Erdély)

Bencze István (Badacsony)

Dancs János (Kígyós, Kárpátalja)

Heit Loránd (Érmellék, Partium/Erdély)

Maurer Oszkár (Szerémség, Délvidék)

Málik Zoltán (Badacsony)

Sass Krisztián (Kígyós, Kárpátalja)

Szeremley Huba (Badacsony)